Hibatípusok – tipikus hibák

Mik a leggyakrabban előforduló projektor hibák és hogyan javíthatóak?

1. „Egyszínű kép” jelensége

Ezt a hibát lehet a legolcsóbban javítani, bárki képes rá: csak a projektor VGA kábelét kell kicserélni, és máris újra hibátlan lesz a vetített kép.

2. „Csíkos kép” probléma

Ezt viszont már csak szervizben lehet megjavítani. Ilyenkor a szalagkábelek és bizonyos csatlakozók koszolódnak el. Semmi esetre se kezdjünk bele házi barkácsoló javításba, mert egy véletlenül beszakadt szalagkábel cseréje – ha például közvetlenül az optikához csatlakozik – százezer forintot is meghaladó plusz költséggel járhat.

3. „Foltos kép” probléma – megégett polarizációs szűrő

Több oka lehet, az egyik leggyakoribb, hogy elkoszolódott a projektor belseje, ráégett a por a lencsékre. Rosszabb esetben a polarizációs szűrő égett meg. Amennyiben időben a szervizbe kerül, és csak a felülete sérült, ultrahangos tisztító karbantartással orvosolható a probléma. Ha évek óta nem volt karbantartva a projektor és a szűrő anyagában sérült, akkor már nem segít más, csak a csere. Szerencsés esetben, bizonyos gyártók bizonyos típusaiban külön rendelhető csak a polarizációs szűrő, ilyenkor pár ezer forintból javítható, de az esetek többségében komplett optikacserével oldható meg nettó 200.000 forintért.

4. „Pöttyös kép” probléma – a legrosszabb!

Amikor megjelennek az első pöttyök a vetített képen, akkor nehéz helyzetbe kerül a projektor felhasználója. Ez a mindenki által rettegett DMD chip hiba.

Ez a hibatípus tipikusan a DLP technológiájú projektorok hibája. A technológia rendkívüli bonyolultsága miatt nem javítható, csak az alkatrész cseréje segít. Mivel egyetlen cég gyártja az egész világon ezt a rendszert, piaci verseny híján nem olcsó mulatság.

A legfontosabb, hogy beazonosítsuk, milyen kategóriájú projektorról van szó:

  • Egy belépő szintű, olcsóbb árkategóriájú SVGA projektor esetében nem gazdaságos a DMD chip cseréje, mert munkadíjjal együtt megegyezik az új projektor árával.
  • A drágább (értsd: nettó 150.000 – 200.000 Ft-os) projektoroknál esetleg érdemes lehet cserélni, de fontos, hogy leellenőrizzük, hány üzemóra van a projektorban, mert a két alkatrész együtt már biztosan nem jó megoldás. Természetesen nagyban függ a projektor korától és aktuális műszaki állapotától is.


Ezek a pöttyök az idő múlásával csak sokasodni fognak, tisztítása a rendszer zártsága és miniatűr mérete miatt lehetetlen, csak a DMD chip cseréje oldja meg a problémát. Szerencsére a DMD chip megbízhatóan működik egészen addig, amíg a működési hőmérséklet meg nem haladja a 65 Celsius-fokot. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a projektort évente legalább egyszer rendszeresen karbantartsuk és kövessük az állagmegőrző tanácsokat.

A DLP-s technológiájú projektorok működése egy mikro-elektromechanikai rendszerű eszközön alapul, amely „digitális mikrotükrös eszköz” néven vált ismertté (Digital Micromirror Device, azaz DMD).

A DMD egy félvezető alapú, gyors, fényvisszaverő, digitális fénykapcsolókból álló elrendezés, egyszerűbben szólva egy tükröcskék százezreiből vagy akár millióiból álló, a kívánt képformátumnak megfelelő, téglalap alakú chip (attól függően, hogy mekkora a készülék natív felbontása – XGA: 1024×768 esetén ez 786.432 db mikrotükör, FullHD: 1920×1080 esetén ez 2.073.600 db mikrotükör).

Ezek a mikron méretű tükrök egy indukciós tekercs segítségével egy tengelyen „billegtetve” működnek. Ha meghibásodik valamelyik tekercs, akkor a mikrotükrök „billegése” megszűnik, és véglegesen valamelyik állapotba kerül. Ha a vetített kép világos, és fekete pöttyöket látunk, akkor 0, ha a vetített kép sötét, és fehér pöttyöket látunk, akkor 1-es állapotban van az adott mikrotükör.

5. Törött színkerék

Jellemzően a DLP technológiájú projektorok hibája, nem javítható, csak cserélni lehet az alkatrészt szigorúan szerviz körülmények között.

6. Megégett fényalagút – elmaradt karbantartás miatt

7. Megégett lencse – elmaradt karbantartás miatt

8. Megolvadt ragasztás, elmozdult lencse – elmaradt karbantartás miatt

9. (Majdnem) minden hiba okozója: a por